The Sketchbook Diaries of James Kochalka

Fehér foltokat térképezek fel a képregényes világban. Mármint nekem fehér foltokat. Zavar, hogy nem ismerek elég alkotót és művet, az pedig még jobban, hogy még ha akarnék, sem tudnék lépést tartani mindennel, ami a szcénán belül zajlik. (Más kérdés mondjuk, hogy tulajdonképpen nem is akarok. What?)
Minden esetre elkezdtem olvasni a héten James Kochalka napi stripjeit a neten. Bizony. Ez az amerikai fickó egyszerre több életművel is rendelkezik. Egyfelől készít hosszabb képregényeket, másfelől 1998 októbere óta (apróbb kihagyásokkal) minden nap rajzol egy négypanelest a vázlatfüzetébe. Önmagát és a feleségét elfnek ábrázolja, az egyik haverját kutyának, meg ilyenek, de ettől még nagyon hétköznapi az egész. Sokszor nem is arra fut ki a dolog, hogy vicces legyen a képregény. "Az egyes stripek önmagukban legtöbbször talán jelentéktelenek, de együtt nagy erővel bírnak. Együtt az életem képmását alkotják." Kivéve, hogy persze nem, mert sok mindent kihagy, és mivel naponta csak egy stripet rajzol, nem annyira naplószerű a dolog, mint ahogy a címe mutatja. Na de ki nem szarja le? (Már bocsánat.) Jó az egész, és kész.
Ami külön érdekes, az az, hogy néha (képregényes kiruccanásai alkalmával) más alkotók is belerajzolnak a füzetébe. Ez nem túl gyakori, de azért előfordul. Itt van egy, amiben például (hipp-hipp-hurrá) megjelenik Eddie Campbell:
Ő is nagyon szereti ezeket a stripeket. De én nem emiatt szeretem őket.

Fakk! Én is ilyet akarok csinálni! Miért nem én csinálok ilyet? Fakk!

It begins here.