Egy fej és ami mögötte van

Gyakorlás illustratorban, előzetes terv nélkül. A lenti képeken látható, hogyan fejlődött a rajz.

Írisz és a robotgyár

Nocsak! Újabb gyerekkönyv!

Batman: Year One

Fan art a kedvenc Batman-képregényemhez.

Berci és a koboldok: A varázsajtó

Januárban érkezik! Beleolvasó itt.

It's gruesome that someone so handsome should care

The Smiths: This Charming Man

Farkasok

Farkas-illusztrációk Frank Márton A Páratlanok világa enciklopédiájához.

Fekete vigyor

Dudich Ákos megkért, hogy rajzoljak borítót az ősszel megjelenő, legújabb Pantera-könyvhöz, ami a gitáros, Dimebag Darrell életéről szól.

A desire for love

The Smiths: The Boy With the Thorn in His Side

Sámson

Próbarajz a Bibliai szuperhősökhöz, abból az időből, amikor még úgy volt, hogy modernebb felfogásban, szuperhősszerű(bb)en fogjuk ábrázolni a karaktereket (na meg színesben). Feltettem magamnak a kérdést: ki lenne Sámson a modern világban? Nos, valószínűleg egy pankrátor.

A kiadóban szerették a tervet, de végül egy klasszikusabb vonalon mentünk tovább, és az illusztrációk is csak fekete-fehérben kerültek a könyvbe (egy részük itt megtekinthető). Én azért továbbra is látok perspektívát egy ilyen megközelítésben, úgyhogy ha valaki esetleg írna hozzá egy könyvet, szóljon!

The songs that saved your life

The Smiths: Rubber Ring

Az ellopott zsiráf

Egy klasszikus új köntösben: már kapható a könyvesboltokban Dóka Péter Az ellopott zsiráf c. regényének új kiadása az illusztrációimmal.

Fejek

Bibliai szuperhősök

Megjelent Miklya Luzsányi Mónika Bibliai szuperhősök című könyve az illusztrációimmal. A 9 fejezet mindegyikéhez egy darab fekete-fehér karakterrajz és egy darab fekete-fehér jelenetrajz tartozik. A könyvben szereplő ószövetségi hősök: József, Mózes, Józsué, Éhúd, Debóra, Gedeon, Jefte, Sámson és Dávid. Fogyasztása 11 éves kortól ajánlott.

Alice

Egyszerű skiccnek indult, végül kicsit több lett belőle. 

Nyugatvilág

És egy utolsó fan art erre az évre. Móni javasolta, hogy nézzünk Westworldöt (ő már látta korábban); engem annyira nem érdekelt, de aztán beszippantott, és pár nap alatt ledaráltuk az első két évadot. Ezt még az első évad végén kezdtem el rajzolni, amikor még nem sejtettem, mekkora csalódás lesz a második. Mondjuk az elsővel is voltak problémáim, ahogy általában a Nolan fivérek filmjeivel (ez a sok csavargatás a narratíván nekem már uncsi, minden a végső csavarnak van alárendelve, a karakterek tettei és jelleme is, következésképp utóbbiból nincs nekik sok). De a filozófiai síkját élveztem a dolognak. És hát rajzolni is szeretek.

Holnaplányok

Lerajzoltam a kedvenc kortárs bandámat, a feminista punkot játszó Holnaplányokat.

Right beneath your skin

Húsz éves lett a Hybrid Theory, a Linkin Park debütáló nagylemeze. Próbálok nem úgy reagálni erre, mint az internet népe, hogy "úristen, de öreg vagyok!", de ez nehéz, mert valahol mégiscsak erről van szó. Ciki vagy sem, ők voltak a fiatal kamaszkorom legmeghatározóbb együttese, és szinte felfoghatatlan, hogy az már ilyen régen volt.

2002 és 2003 között gyakorlatilag nem hallgattam más zenekart, és még utána is jó pár évig vissza-visszatértem az első két albumhoz (a későbbi lemezek idején már nem izgatott a nu-metal, teljesen más zenei irányzatok érdekeltek, elsősorban a punk, így azokat mind a mai napig nem ismerem). De a Hybrid Theory, az valami olyan durván létélmény volt akkor, mint azelőtt (és lényegében azóta) semmi más. Barátságok szövődtek általa: az akkori két legjobb barátommal, Pityuval és Tamással úgy lettünk legjobb barátok, hogy mindhárman őrülten rajongtunk a bandáért. Én középre zseléztem a hajam és tüskékbe csavartam, hogy úgy nézzek ki, mint Chester a Papercut klipjében (nem néztem ki úgy, de azért vagány voltam). Tamás pirosra festette a haját és fülbevalót lövetett magának, hogy hasonlítson Mike-ra. Pityuval órákon át beszéltünk telefonon, mert sikerült megfejtenie a Crawling egyik nehezen érthető sorát. Szóval totális lázban égtünk. Ez volt a mi zenénk. A szövegek a mi legbelsőbb érzéseinket fejezték ki. Chester a mi fájdalmainkról énekelt, és a mi frusztrációinkat üvöltötte bele a mikrofonba. Legalábbis így éreztük.

Ahogy teltek az évek, és kicsit kiszélesedett a zenei horizontom, persze már én is azt a széles körben elterjedt véleményt kezdtem osztani, hogy a Linkin Park zenéje faék egyszerűségű (de nem a "jó" értelemben, mint mondjuk a punk esetében), a szövegeik pedig lényegében ügyesen megszerkesztett süketelések, amire csak a tinédzserek vevők. Chester öngyilkosságának híre 2017-ben éppen ezért rendesen fejbe kólintott: az a sok fájdalom, amiről énekelt, ezek szerint nem póz volt, hanem a durva valóság. A tizenöt éves Gergőnek még semmi kétsége nem lett volna efelől.

*

A Papercut volt az első Linkin Park-szám, amivel találkoztam, és bár az In The End-et jóval többet hallgattam, valahol, azt hiszem, mégis ez maradt a definitív LP-szám a számomra. Úgyhogy nem volt kérdés, mit fogok rajzolni, mikor eldöntöttem, hogy megemlékezek valamivel az évfordulóról.

Dodó

 

Megjelent Pacskovszky Zsolt Dodó című, 9-12 éveseknek szóló gyerekkönyve az illusztrációimmal. A 12 fejezethez 12 fekete-fehér rajz készült. Már csak azért is különleges számomra ez a munka, mert ez az első meseregény, amit illusztrálhattam.

The Underdog

Kislemezborító a Jolly Jackers zenekarnak. A gitáros srác nagy szuperhősképregény-rajongó, így jött a kérés a rajz témáját illetve a beállítást illetően.

Fenyves Trio

Albumborító és kislemez-borító egy jazz-zenekarnak. Úgy fest, a rózsaszín korszakomat élem.
Fotók a kész cd-ről itt.