A horror színei

A legutolsó posztban említettem, hogy a nosztalgia a régi képregények színvilága iránt nem egyszer arra sarkallja a képregényalkotót, hogy megpróbálja reprodukálni azt a saját munkáiban. Azóta eszembe jutott ám, hogy én is csináltam már hasonlót, csak picit más indíttatásból, viszont azt még éppenséggel senki nem látta. Az egyik Yellow Spots-dalszöveg egyoldalas képregényváltozatánál az itthon a Vertigo antológiákban megjelent Hellblazer-sztorik imitálására törekedtem a színezésben. Illetve nem csak abban, mert a panelezést is próbáltam ellesni, meg más tekintetben is igyekeztem horroros benyomást kelteni (egyedül John Ridgway rajzait nem majmoltam, úgyse lehet). Mindebből nem sok látszik ezen a részleten - a teljes oldal sokkal izgalmasabb lenne -, de annyi azért igen, amennyi ehhez a témához elegendő. A kivágat még így is megmutat ezt-azt a környező panelekből:

És hogy legyen összehasonlítási alap, így néz ki egy panel a mi John Constantinunkkal:

Meg vagyok róla győződve, hogy ez a földöntúli színezés nagyban hozzájárul a történetek nyomasztó hangulatához. Egyszerű, de nagyszerű.