Sketching again... just for fun

Ebből már volt itt korábban

 Az egyik kedvencem a Yellow Spots-képregények közül.

A zene hangjai

Örültem neki, hogy ehhez a plakáthoz nem őrült punkokat kell rajzolnom, úgyhogy megpróbálkoztam valami újjal. A terveken látni, hogy eleinte nem igazán tudtam, mi hogyan is legyen.

A második verzió most is tetszik, csak éppen nem szeretik a fekvő plakátokat. Az utolsó vázlaton pedig jobb, hogy a csaj egészen a széléig ki van tolva, szemben a végső változattal.

Update két nappal később: Azóta ezt a rajzot egy másik koncert plakátjához is felhasználtam, egy kicsit a második skiccre emlékeztető kompozícióban:

Unalmas órámban

Pi élete / Life of Pi

Ezt a rajzot igazán nem terveztem ilyen kidolgozottra, egyszerűbb, skiccesebb megközelítést akartam, hogy legyen valami grafika, aminek az apropóján megoszthatom itt is a pár hete a Pi élete c. filmről írt kritikámat. Ehhez képest nagyjából tíz órám ment el rá, miközben valójában szakdolgoznom kéne - de talán megérte.

Burger King people

Hejj!
Biztos észrevettétek, hogy átalakítottam kicsit a blog kinézetét. Megnöveltem a szélességet és a képek arányát is, hogy jobban látsszanak. Sajnos a blogspot nem automata ebben, ezért egyenként végig kellett mennem a régi bejegyzéseimen, és megnagyítani a feltöltött képeket. Már bánom, hogy a Blossza idején nem használtam szélesebb blogsablont, hogy kattintás nélkül is jól olvashatóak legyenek a sztripek, de ahhoz nem nyúlok hozzá utólag sem, picit olyan mauzóleumszerű hely az nekem.
Anyway, érdekes volt végigpörgetni több év anyagát, és látni, ahogy a tartalom egyre inkább a rajzokra korlátozódik, a korábban jellemző cikkek és beszámolók pedig apránként eltűnnek. Sok minden változott az elmúlt időkben, ennek a blognak is megvan a lenyomat jellege, csak szegény még mindig életben van tartva. Ki tudja, talán így a jó. Azért sokat már nem publikálnék a régi rajzaim közül, néhányra elég fájdalmas ránézni.
Mindenesetre jó lenne, ha valahogy megmaradna ennek a blognak a blogszerűsége. Pár hónapja elindítottam egy Tumblr-oldalt, ahova kizárólag a jobban sikerült rajzaimat töltöm fel, amolyan portfóliónak, meg azért, hogy ez a blog továbbra is szabadabb lehessen. Ide is felkerül, ami oda, annyi a különbség, hogy itt még több dolognak jut hely, például az ilyen skicceknek is:

A Burger Kingben álltak sorba ezek az emberek.

Írni is kéne többet, nem csak rajzolni - hát, majd meglátjuk. Az igazság az, hogy éppen eleget írok, például most is a szakdogámmal foglalkozom, de annak nincs semmi köze a képregényekhez, vagy a grafikához úgy általában, ahogy az utóbbi időben semmilyen más írásomnak sincs, ezért nem posztolom itt őket. Úgy tűnik, szöveg és kép idővel mégiscsak elválik egymástól, még ha nem is tudatosul az emberben.

Szaffi

Ez még egy régi rajzom, csak sosem tudtam normálisan beszkennelni, hogy feltegyem, mert a szkenner egyszerűen nem adja vissza a felület és a tónusok minőségét. Még ez a pixeles fotó is jobb szolgálatot tesz nála ilyen téren, bár gyűrődik, becsillan és minden baja van. De én szeretem ezt a rajzot, egészen hasonlít a feleségemre.

A macska