Mi a feltűnő ezen a képregényborítón?

Az, hogy ez egy montázs. Legalább négyféle old school horrorképregény-borítóról szedtem össze hozzá a feliratokat (és kicsit felturbóztam őket, azért ilyen modern a végeredmény), mégpedig olyanokról, amiknek semmi közük egymáshoz. Még abban sem tud dűlőre jutni magával ez az öszvér, hogy hányadik szám akar lenni. Viszont poén, és jól néz ki.

Egyébként a rajz koncertplakátnak készült, annak is lesz használva, de nem bírtam ki, és átváltoztattam borítóvá. Mert igazából borítónak kéne lennie.
A koncert fantázianeve "Belezős Horror Farsang" (gondolom farsangkor lesz, és azért "belezős", mert a belezős rakkendrollt játszó Yellow Spots lesz a főzenekar), ez volt a kiindulópont, és így jött az ötlet, hogy a plakáton klasszikus horrorfilmek szereplői elevenedjenek meg, akik sűrűn szoktak belezni. Gondolom felismerhetőek. A halálra rémült csaj a horrorfilmek és horrorképregények klisés áldozat-típusa, ez jön le a hajából és a ruhájából. Egyébként tudok én másféle nőt is rajzolni, ezek, amiket a plakátokra biggyesztek, direkt ilyen sablonosak. A három főgonosz árnyékolási stílusa ugyancsak szándékos: próbáltam minimálisan megidézni John Totleben tuskihúzásait, mert mostanában sok Swamp Thing-et olvasok. Ez egyébként nem jött össze, de nem is volt olyan fontos célkitűzés, úgyhogy talán még tükörbe tudok nézni.

Beszarás

Elképesztő, de úgy látszik, vannak még emberek, akik ugyanolyan őrültek és megszállottak, mint amilyen én vagyok, amikor van miért megszállottnak lenni. Mostanában nem sok mindenért éri meg, például a tegnapi szociológia vizsgáért egyáltalán nem érte meg, hiszen minden bizonnyal megvágtak, sőt a holnapi könyvtári informatikáért sem fogja megérni, de abba szerencsére élvezet nélkül is fogok belebolondulni.
A mai vizsgám, na az nem volt rossz, szám szerint a tizenkettedik, és gyűlöltem minden percét, de talán megvan a hármas, és tényleg nem értem, miért a legnehezebb tárgyaimat hagytam a legvégére. Eddig az egész egy diadalmenet volt, de most majd jön a trutyi, hogy nyakig elmerülhessek valamiben. Na de azért vannak még lelkesítő dolgok az életben.
Amik persze egyúttal azért félelmetesek is. Merthogy egyeseknek tényleg bosszantóan sok szabadidejük van. Olvassátok szeretettel Halász Zoltán statisztikai elemzését a Blosszáról a következő linken:

http://sarkitott-kockak.blogspot.com/2011/01/szam-ok.html

...majd tegyétek föl a kérdést, miért csinál egy ember ilyesmit szabadidejében, anélkül, hogy pisztolyt fognának a fejéhez, magyarul szabad elhatározásból. Nem tudom, de baromi jólesik, totál meg vagyok hatva, és kurva szép ez a mai nap, dacára annak, hogy semmi értelmes dolog nem történt még benne. Remélem, nem is fog.

Hey, he says some interesting stuff here

Comics creator Art Spiegelman talks about comics as a way of writing with pictures, about graffiti penises and Seurat, about Angelina Jolie and Robert DeNiro. Just found this vid. Not that I'm totally convinced that comics come from graffiti, but this guy's a nice fellow and approaches comics more or less from the direction I approach them.

Sandman - Álomország

A Sandman harmadik kötetéről szóló ajánlóm a képre kattintva olvasható. Csak ajánlani tudom. Mármint a kötetet, nem a cikket.