Ennek a bejegyzésnek annyi az értelme, hogy megmutatom, mibe szoktam mindenféléket firkálni, hátha valakit érdekelnek ilyen műhelytitkok.
Szóval ugye minden rajzoló szokott csak úgy skiccelni meg hasonlók, és ez mindig egy másik minőséget és hozzáállást jelent, mint azok a valódi munkák, amikkel meg vagyunk bízva. Így például más a papír mérete (már ha van) és jellege, mások a választott technikák és eszközök, stb. Tulajdonképpen kísérletezés, mindenféle kötöttségektől mentes rajzolás ez. Sokan vázlatfüzetet használnak erre a célra - én nem, mert túlságosan is drágának tartom ahhoz, hogy a csodálatos oldalait agyament firkákra pazaroljam (hiszen hamar betelik, és már vehetem is a következőt). A Moleskine sketchbookom a megfigyelőbb, ábrázolóbb rajzoknak van fenntartva, amiket próbálok nem nagyon elrontani.
Úgyhogy ilyen kis tenyérnyi cetli-füzetekbe tolom az ipart, ha megszáll az ihlet. Apró, elfér a zsebemben (a sketchbook csak egy nagyobb zsebbe jó, nyáron például macerás hurcolni), bárhol előkaphatom (a másikat nem, túl figyelemfelkeltő, mindenki azt nézi, hogy mit csinálok), és egyáltalán nem féltem. Ráadásul imádok ilyen piciben rajzolni.
És mint az alábbi montázsból látható, a legkülönfélébb firkák kerülnek bele, a jobbaktól a rosszabbakig, a kidolgozottaktól a pár vonalas ötletekig, a tustollas mázolmányoktól a golyóstollas hülyeségekig. Némelyikből később aztán még lehet is valami, illetve sokszor eleve itt kezdem el tervezni valamelyik konkrétabb melómat (ld. a harmadik rajzot), de a legtöbbje megmarad ezen a szinten, és ez rendben is van így.
